Néhány mondat - magamról
Mit is írhatnék ide? Sokat gondolkoztam rajta. Verseim és novelláim mindent elmondanak rólam.
Írjak önéletrajzot? Untatná az olvasót. Írjak ars poeticát? Még korainak tartom.
A weblapszerkesztők felhívják a figyelmünket arra, hogy a kezdőlap egyben a legfontosabb lap, így aztán vonzónak és figyelemfelkeltőnek kell lennie.
De hogyan tegyem vonzóvá? Villogjon a szöveg, szóljon valami lágy zene, vagy egy gyönyörű tájképet töltsek fel? Egyiket sem tartom jónak.Elterelik a lényegről a figyelmet, s nem tükröznék gondolataimat, érzéseimet.
Ennek ellenére nem lehet elszúrni. Ezért erőlködöm, töröm magam, rágom tollam kupakját. Vajon mit írjak magamról, mi az, ami igazán fontos?
Csupán pár szó, néhány mondat kellene ide.
No jó. Kezdjük önéletrajzszerűen. 1979-ben születtem, Budapesten, két szépséges poronttyal áldott meg az ég, párommal – feleségemmel – Szigetszentmiklóson élünk. Egyelőre.
1996-ban veseátültetésem volt, ez bizonyos szempontból fontos információnak számíthat.
Elenyésző számmal jelentek meg már verseim, főszerkesztője lehettem egy gyermekújságnak, s egy szervátültetetteknek szóló magazinnak. Azonban szerintem ezek mellékes dolgok, a lényeg inkább az, hogy – szabadidőmben - írással foglalkozom. Mert nem ebből élek természetesen. Ha családom és munkám után jut
egy kis idő erre is, hát örömmel foglalkozok vele.
S bár írtam, hogy korainak tartom még az ars poeticát, mégis annyit talán megkockáztatok, hogy hívőként élek, hiszek abban, hogy a világ túlmutat önmagán, s hogy az emberi élet célja, valahogy visszatalálni Istenhez.
Szeretettel ajánlom figyelmetekbe novelláimat, verseimet.
Írjatok, mert kritika nélkül sokra nem megyek.
Üdvözlet, Mindenkinek!