Az Evangéliumok kommentárja 14. rész

További bevezető megjegyzések 13.

Közösségi pokol nincs, egyéni van csupán. Az egyéni poklot sokan sokféleképpen élik meg, de mindig elszigetelten és magányosan. A pokol az „ez az enyém” bűnének fenntartása. A pokol az, ha magaménak gondolom a létezést, azt birtokolni próbálom s ezt az állapotot személyes életemmel meg is valósítom. Ennek igen sok módja és formulája van. A pokol az infernális erők megnyilvánulása bennem és általam. A megváltás, az ettől való szabadulás. A megváltás élet- technikai módszer és megoldás, a megváltás az öntáplálás feladása. A megváltás nem egyetlen aktus, hanem örökös és folytonos gyakorlása az isteni aktusnak. Krisztus élete és tanítása a megváltás megvalósításáról szól. Ez egyenlő az Ige bennünk való megtestesülésével, a Krisztusban kapott kinyilatkoztatás befogadásával és megvalósításával.  
A megváltást bemutató és megvalósító krisztusi aktust (mely egyenlő az Atya, a létrehívó aktusával) örökösen be kell mutatni, hozzátéve azt, ami ugyanolyan fontos, hogy ezen aktust kell nekünk is gyakorolnunk az ő emlékezetére, Ránézve és őt szemlélve, az ő aktusára emlékezve, ugyanazt kell gyakorolnunk, mint amit ő.  A megváltás a mágia realizálása, az áldozat realizálása, a létezés egészként való odaadásának realizálása, vagyis megvalósítása: cselekedet. Krisztus e cselekedetnek - a megváltás cselekedetének - gyakorlatára ad technikai utasításokat. Tanítása és élete a megváltás gyakorlatainak bemutatása. Mindaz, amit tesz, mond, tanít, az annak az aktusnak a megvalósítása, amit ő is és az Atya (a Teremtő) cselekszik, hogy a benne látensen szunnyadó infernális erők nem tudjanak realizálódni. Az ember a megváltás aktív résztvevője lehet csak passzív sohasem. Isten vagy Krisztus meg nem válthat minket a saját magunk által előidézett és fenntartott öntápláló, önző, mohó, kapzsi, a létezést birtokolni vágyó, féltékeny, kishitű, hazug, önelégült, önmagának tetszelgő, vad, dühös, csökönyös, agresszív, az isteni aktustól eltávolodott létállapotunkból. Nem azért, mert nem szeret, hanem éppen azért, mert szeret.
A bűnök, a tévedések, a félreértett létértelmezés, az ember rongáltsága, az isteni aktus gyakorlásától elszigetelődő létmód megvalósítása Isten megbocsátását élvezi. A bűnök bocsánata tehát Isten azon vállalása, mellyel vállalja azt, hogy a létezők eltévesztik a helyes létmódot, félreértik a létezést, rosszul értelmezik a létezés helyes módját, a lét-gyakorlatot. Isten vállalja ezt, vállalása a bűnök bocsánata, a bűnök bocsánata pedig a türelmes létben tartás, vagyis az örök élet. Isteni várakozás. Várakozás arra, hogy az általa létrehívott létező, felismeri a helyes létaktust. Ezzel lesz az istenséghez hasonlatos, ezzel szabadul a bajától, s ez maga a megváltás. S ez maga a szeretet.

2013. július 23.