Poós Gergely honlapja
Prózák, novellák, versek, esszék, tanulmányok, cikkek
MENÜ

Nem tudom egészen

 

Nem tudom már egészen,

Hogy létezel-e, vagy sem.

Hogy is tudhatnám meg,

Hisz csak az őrültek

Szeretnek valakit egészen.

 

S nem tudom már egészen

Hogy létezel-e vagy sem.

Hogyan élsz mondd, mit remélsz,

Vajon emléked hogyan mér

Meg engem... Évek múltával egészen.

 

Én nem tudom már egészen,

Hogy létezel-e vagy sem.

Hogy milyen voltál nekem akkor?

Mint rám hulló csillagpor,

Mely enyhülést hoz egészen.

 

És nem tudom már egészen

Hogy létezel-e vagy sem.

Szerelmedet, s hogy értesz,

Nem pótolhatja értsd meg

Senki sem, sohasem egészen...

 

Lásd, nem tudom már egészen,

Hogy létezel-e vagy sem.

Mint a felhő, elérhetetlen vagy,

Messzeségbe zártad önmagad,

Egészen, egészen, egészen.

 

S én nem tudom már egészen,

Hogy létezel e vagy sem.

Száműztél, elüldöztél, elűztél,

Mint kutyát otthonról kivertél,

Hogy szabadulhass, egészen.

 

Nem tudom már egészen,

Hogy létezel-e vagy sem.

Szerettelek, igazán, és nagyon,

Fáj itt bent, ha kimondhatom,

Rideg akaratod szava emészt egészen...

 

Most, nem tudom már egészen,

Hogy létezel-e vagy sem.

Életem egészen befejeztem.

S nem tudom már, de rémélem:

Talán, ha még megérem,

 

Átölelhetlek egészen...

 

 

 

2013. december 17.

 

 

 

 

 

Menü
Asztali nézet