Poós Gergely honlapja
Prózák, novellák, versek, esszék, tanulmányok, cikkek
MENÜ

Az örök fiatalságnak

 

Tüzeid kialudtak mára
S a homályra
Csukod le szemed.
Nincs több teendőd mára
S a munkádra
Sem gondolsz
De megfontolsz
Még valamit.
Üres az éj,
Egyedül maradtál,
Körülötted már mindenki alszik.
Így vagy most csak Te.
És te
Csak játszol a szavakkal,
A szavakkal, mellyel ma nem szabad.
Az akarat kevés,
S a létezés iszonyúan terhes
S te éhes
És fáradt vagy.

A bolygóra gondolsz, lakosaira,
Emberek millióira,
Éhesek ők, és fáznak,
Sírnak és nem csodálnak
Már semmit.
Munkájukba fásulnak.
Sírokat hantolnak.
S reménytelen életükre
Nem látnak megoldást,
Mert elfelejtették az oldás
Titkos varázsigéit.
Valaki szül, valaki szoptat
Van ki töltőtollat forgat,
A tőzsdén kiabálnak
Lesik-lesik az árat
S az éjszakai műszak
A nyomdákban
Gyártja azt,
Mit a palotákban
Kiagyalnak nyakkendős emberek.

A világnak ők diktálnak
A médiákban paroláznak,
A híreket ők szerkesztik,
S sokszor nevetve dörzsölik
Kezüket, mellyel
Ezreket és ezreket
Tartanak testi lelki
Nyomorúságban,
Csak hogy nekik a világban
Meglegyen mindenük.
De hidd el ez is valamiféle nyomor,
Bár nem bántja őket éhes gyomor,
Nekik is van testi-lelki kínjuk,
S fából készült koporsójuk
A föld alá kerül.

Ma millióan várnak
Valamit a világban.
Van ki éhségét csillapítná
Van ki számláját gyarapítná,
S olyan is akad,
Aki forradalmat gondol,
Mert elege lett a nyomorból.
Van ki hisz abban,
Hogy az emberi tudatban
Felcsillan valami fény,
S átváltoztatják a végén
Ezt a szerencsétlen világot.

Itt vannak a fiatalok,
Én őbennük hiszek,
Őket még nem sebezte meg
A tudatos elmezavart okozók
Beláthatatlan hálózata.
Ők még frissek, lelkesek, üdék,
Nem hatolt beléjük az ürülék,
Melyet ránk zúdít e torz világ.

Gyertek örök ifjak,
Húzzátok fel az íjat,
S változtassatok.
Tanácsot kérhettek tőlünk,
Kik éjszakákat üldögélünk
A papír felett
Máshoz ne menjetek.
Én hiszek bennetek.
Látom arcotokon a derűt
Nem ismertek még a keserűt,
A világ gondol ma rátok
S ti már ne várjatok
Senkire.

Mert utolsó órája ez az embernek,
Változtatni nehezen lehet,
De lehet! Még lehet!
De Ti kelletek.
Ma az emberek rátok várnak
S Ti vigyétek hírét a csodának
Hitét a feltámadásnak,
S egy szebb, jobb világnak.

Lássátok, az élet
Rajtatok áll vagy bukik,
És ha ti nem léptek
Elbukik.
Legyen ez a vers forradalmi
Legyen kinek felsorolni
Sorait.
Legyen nektek üzenet
S én ekképpen üzenek:

Gyertek örök fiatalok
Segítsetek, segítsetek.

 

2009. február 6.

 

 

 

 

 

 

Menü
Asztali nézet