Poós Gergely honlapja
Prózák, novellák, versek, esszék, tanulmányok, cikkek
MENÜ
Így múlik el a világ dicsősége
.
Szopogatom a fekete kólát,
Veszek néha nyalókát,
Meg csipszet és mozijegyet,
Megyek, a haverokkal liheget
Egy klubban, s otthon az odúmban
Velük csetelek, megosztom
Az alkoholos képemet,
Anyám
ordít én szintúgy neki,
Már megint nem engedi
Hogy hangosan szóljon a zene,
De majd hétvégén a haverokkal...
Na nesze, mennem kellene,
Csöngetett a haverom,
De nem a csengőn, a telefonomon.
A téren találkozom a többiekkel,
Remélem nem sietnek el.
Ez a vers is, most már olyan uncsi,
Sic transit gloria mundi…
.
.
2011. november 27.
.
..
Menü
Asztali nézet