Vetés

 

Nem szólt bele

Isten a pörünkbe,

Amit lehetett,

A terített asztalról

A földre söpörtünk le…

Kifosztottan fekszik

A világ lábaink alatt,

Megtapossuk azt is,

Ami még megmaradt.

A vetés előtt állunk ismét,

A magokat a markunkban tartjuk még.

Semmilyen szín a határ,

Hol van még az aratás?

 

2012. március 19.